Péter Dávid & Bozsó Csaba - Külföldi Tapasztalatok

Most két bicós osztja meg veletek tapasztalatait. Hév Hollandiában tengeti mindennapjait, Csabi pedig Angliában bemutatózik óraszám!
Komoly szavak, velős üzenet!

Péter Dávid:

Ki vagy, honnan indultál?
A nevem Péter Dávid és Hajdúböszörmény egyetlen flatlandese vagyok tudomásom szerint.

Miért döntöttél úgy, hogy kiköltözöl? Mivel foglalkozol, mi a munkád ott?
Jelenleg Hollandiában lakom Rotterdam agglomerációjában. A kiköltözésem előtt Budapesten éltem 2 évig. Azért döntöttem külföld mellet, mert meguntam azt, hogy otthon hiába dolgozol keményen, egyszerűen nem tudsz jó életkörülményeket teremteni. Otthon a legutóbbi munkahelyemen 10 az azelőtti munkahelyen pedig napi 14 órát dolgoztam. A hónap végén örültem, ha egyáltalán nem voltam mínuszba. Hozzáteszem társalbérletben laktam tehát még csak nem is egyedül… Gondolhatjátok, hogy mennyi időm, energiám maradt a biciklizésre…
Hollandiában dobozokat pakolok egy neves csomagküldő szolgálatnál napi 6 órában hajnal 3-tól reggel 9-ig. A hajnali kelést és a dobozok nehézségét leszámítva egész jó munkám van! Kicsit olyan mintha élőben tetriseznék.

Hogyan tudsz időt szakítani a bicózásra, van elég időd gyakorolni? Marad energiád munka után?
Ahogy azt már írtam reggel 9-ig dolgozom tehát elvileg az egész napom szabad! Ez csak elvileg van így hiszen mire hazaérek hulla vagyok tehát jöhet egy 3-4 órás alvás majd főzés egyéb elintéznivalók, de így is minden nap van kb. 3 órám, ami szabad!

Milyennek látod a kinti életkörülményeket a magyarhoz viszonyítva?
Fentebb írtam, hogy otthon napi 10 vagy több órás munkából sem tudsz megélni, na itt ez másképp van! Napi 6 óra munkával többet tudok letenni, mint amennyit otthon egyáltalán egy hónapban kerestem… azt hiszem ezzel mindent elmondtam. Itt kint minden más. Az emberek mentalitása, kultúra stb. Bobakrome-ot idézve „A magyar világ olyan kicsi
a magyar álom olyan piti”.

Bicózás terén milyen párhuzamokat vagy különbségeket élsz meg?
Érdekesség, hogy mióta kint élek (3hónapja) egyetlen egy bmxest sem láttam! Se street se flatland… Egyszer láttam egy görkoris és egyszer egy deszkás srácot, pedig voltam sokat Hágában, Rotterdamban és itt a városban ahol lakom. A helyiek szerint azért Rotterdamban van élet… Minden városkában van park! Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egy óriási park van mindenhol fasza elemekkel, de egy alap kis pálya akad a városokban.
Párhuzam hmm nem is tudom nem nagyon tudok felsorolni. A különbségként pedig a következőket sorolnám. Egyrészt a pályák minősége, mennyisége, illetve ahogy észrevettem nálunk több fiatal űz valamilyen extrémsportot, mint itt kint Hollandiába, ami azért nagy szó! Sajnos, ami talán a legnagyobb különbség az az, hogy ha itt sportolni akarsz meg tudod tenni, otthon sajnos nem mindig, mert lehet nem futja új külsőre, új vázra, új cipőre stb.

Honvágy?
Természetesen van egy egészséges honvágyam, de hála az internet korlátlan világának mára már napi szinten tudunk úgy kommunikálni családdal, barátokkal mintha azt élőben tennénk.

Tanácsok:
Jól gondoljátok át, ha külföldre szeretnétek kimenni és mindenképpen járjatok utána a lehetőségeknek. Nulla nyelvtudás nélkül pedig életveszélyes, bár beadható. És ami a legfontosabb soha ne adjátok fel, mindig a cél lebegjen a szemetek előtt! Ja és még egy bónusz: ne felejtsétek el honnan indultatok;)
Szeretném innen üdvözölni a kis családomat és a barátaimat HB Citybe és BP-n!
Attila neked pedig köszönöm a lehetőséget!

Bozsó Csaba:

Ki vagy, honnan indultál?
Bozsó Csaba vagyok Szolnokról

Miért döntöttél úgy, hogy kiköltözöl? Mivel foglalkozol, mi a munkád ott?
1997-ben kaptunk egy felkérést egy itthoni bemutatónk kapcsán,hogy akkor 4 barátommal együtt Franciaországba karácsonyi rendezvényeken biciklizzünk. Azóta tart a dolog csak a felállás változott az évek alatt. Ha közhelyes akarok lenni akkor azt mondhatom,hogy a hobby-m a munkám mert a bmx-emmel dolgozok az utóbbi pár évben Angliában. Többnyire cirkuszokban,varieté színházakban és egyéb helyeken ahol igény van rá. De azért ez sem mindig olyan mese szép mint ahogy elsőre hangzik vagy sokan gondolják. Tudnék komoly „rém” történetekkel szolgálni de nem célom senkit sem elriasztani és így vissza gondolva már én is csak mosolygok az ilyen „tanulópénz” eseteken.

Hogyan tudsz időt szakítani a bicózásra, van elég időd gyakorolni? Marad energiád munka után?
Napi szinten bicózok általában két-háromszor, attól függ,hány show van. Bár ez csak 6-8 perc műsoronként. Ezek inkább régebbi oldschool (hajtós) trükkök mert a talaj körülmények (főleg cirkuszban) nagyon változóak. Volt olyan placc ami kevesebb mint 5x5 méter aminek az első métere teljes hosszban vizes a többi „csak” foltokban nedves lábnyomos amiket pl. funky chicken-be próbálsz kerülgetni és ha szerencséd van akkor aznap nem egy „domb” oldalon áll a cirkusz. De közben azért mosolyogni kell és igazodni a zenéhez és a koreográfiához mert a közönség nem látja és nem érti az ilyen problémáid és nem is érdekli,ők szórakozni jöttek, nekik az a fontos, hogy jól érezzék magukat és elfelejtsék a saját problémáikat.
Munkán kívül nem igazán gyakorlok kint mert egy bicóm van és nem szerencsés egy műsor előtti defekt illetve ha már új helyen vagyok szeretek körülnézni is. Viszont,ha itthon vagyok akkor kiszoktam gurulni új trükköket gyaksizni és a régieket szinten tartani bár ez többnyire téli időszakra esik.

Milyennek látod a kinti életkörülményeket a magyarhoz viszonyítva?
A többség ugyanazokkal a problémákkal küzd mint mi itthon. Igen, ha átszámoljuk a kinti fizetéseket akkor többet keresnek de a kiadásaik is jóval magasabbak és, ha így nézzük akkor már nem is keresnek olyan sokat. Ami másabb, az az emberek hozzáállása egymáshoz és a problémákhoz. A többség kedves és tud örülni a másik sikerének (nincs ez a dögöljön meg a szomszéd tehene is mentalitás) és nem a kibúvókat keresik hanem az adott dolog pozitív oldalát. Nagyon sok olyan dolog van amit,ha itthon bevezetnének „az emberek haja égnek állna” de ugyanez igaz visszafelé is,hogy náluk is vannak olyan dolgok, ami jól működhetne nálunk is, de ehhez más hozzáállás kéne. Így azt mondom elsősorban az embereknek kéne változni és az változtatná meg a körülményeket is.
Bmx-re is kivetítve,kint nem utca gyereknek néznek, hanem elismernek mint egy művészt aki olyat csinál a kis biciklin amit csak kevesen.

Honvágy?
Nem jellemző mivel a menyasszonyommal együtt csináljuk a műsort így Ő mindig ott van mellettem és mindenben támogat de kint is egyre több barátom van akikre bármikor számíthatok (magyarok és angolok is).
Az itthoniakkkal az interneten is tartom a kapcsolatot,általában egy hosszabb szezon (6-8 hónap) után vágyom haza, de csak 1-2 hétre hogy a családnak, barátoknak gyors élmény beszámolót tartsak, utána már minél hamarabb vissza...mindegy hova.
Ahogy mondani szoktam,”innen csak elmenni jó”.
Tudom durván hangzik, de amikor az első órákba belefutok olyan negatív helyzetekbe amit csak úgy hívok „tipikus magyar” és kint egyáltalán nem jellemző az csak fokozza ezt az érzést.

Tanácsok:
Ha késztetést érzel magadban,hogy megpróbáld valahol kint és erre lehetőséged is van, akkor próbáld meg magad miatt és ne a családod, barátaid miatt maradj itthon mert az utóbbiakból nem lehet megélni. Lehet nem lesz jobb, de ha meg sem próbálod akkor biztos nem változik semmi, ha viszont így döntesz akkor ne síránkozz a helyzeted miatt.
Live to ride,ride to live.

Galéria (A képgaléria megtekintéséhez kattints az egyik képre):