Ilyen volt az agysebészet 2300 éve

Manapság, ha nem vagyunk jól, könnyedén eljuthatunk orvosokhoz és kórházba, de ez nem volt mindig így: elképzelni sem tudjuk, régen mi történt azokkal, akik komoly baj miatt szorultak (volna) orvosi segítségre. Vagyis most már arról lehet némi sejtésünk, hogy a helyzet nem mindenhol volt olyan rossz – az agyműtéteket például sokan túlélték, legalábbis az Altáj-hegységben nemrég talált 2300 éves koponyák tanúsága szerint.

Hirdetés

Az egyik brit napilapban megjelent cikk szerint a két koponya a pazirik törzsből való, és azt bizonyítják, hogy évezredekkel ezelőtt nemcsak a művészet terén, hanem az orvostudományban is jeleskedtek a törzs tagjai. Az agysebészetben igen jártasak voltak: a nagy kockázattal végzett trepanáció, vagyis koponyalékelés nevű eljárásból például ez a negyvenes éveiben járó férfi – a koponyája alapján – felépült.

skull1.jpg

Egy harmincéves asszony viszont nem volt ilyen szerencsés. Röviddel a műtét után meghalt, valószínűleg a műtét sikertelensége, vagy valamilyen fertőzés, esetleg egyéb komplikáció miatt.

skull2.jpg

A 2300 évvel ezelőtti koponyalékelés sikerességének azért tulajdonítanak ekkora jelentőséget a tudósok, mert még a 19. században is legfeljebb 10% esélye volt az embereknek, hogy az ilyesmit túléljék – még a legjobb európai kórházakban is. Akkor képzeljük el, mi lehetett Ázsiában, 2300 éve… ha el tudjuk képzelni egyáltalán.

Fotók: DailyMail.co.uk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés