P'okosságok - „Börtön-be-tekintés”

Először wikipedia és a lenti oldalról kicsippentett gondolatmorzsa, ahol még bőséges anyag található. Utána mederbe terelés mondanivaló ügyben.

„A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. A deviancia kifejezés a „deviatio” (latin: de=-ról/-ről, via,-ae (f)=út; "az útról való letérés") szóból származik.”

„Börtönviseltnek lenni stigma. Meglehet, izgalmas figura Jean Valjean, ha a Nyomorultakban olvasunk róla, a való életben azonban, ha találkoznánk vele, ösztönösen hátrálnánk két lépést. Ott bujkálna bennünk a félelem.”

„Börtönbe bekerülni pokoli – ám börtönből kikerülni majdnem akkora trauma. A börtönviselt ember sokáig „börtönszagot” áraszt magából: így aztán munkát, szállást sokkal, aránytalanabbul nehezen talál, mint az, aki tiszta maradt. Még ha meg is van benne a javulás szándéka, a társadalom elutasítja. Ez vezet sokszor kényszerpályára.”

http://www.befogadjukoket...

Legyünk őszinték, gördeszkásként elég gyakran megszegjük a normákat. Szépíthetjük ezt, de tény. Más kérdés, hogy mennyire vagyunk erre rákényszerítve skate parkok megléte nélkül. Viszont a hétköznapi ember általában csak „romboló” attitűdünket képes felemlegetni, de nem ismeri a sportunkban rejlő kreativitást, a benne megbújó értékeket.

Ez az a rokon vonás, ami megfogott abban a kiállításban, amit fogvatartottak alkotásaiból rendezett a Váltó-sáv Alapítvány. Az elítéltek körül olyan sztereotípiák keringenek, amik jellegüket tekintve hasonlítanak a deszkásokat izélgető véleményekre. Ítéletet mondani megismerés nélkül.

A kiállítás címe Belülről volt és egy pályázat útján kerültek a művek a budapesti alapítvány kiállítótermébe az ország különböző büntetés-végrehajtási intézeteiből.

A fogvatartottak produktumai engem megleptek és lenyűgöztek egyszerre. Előfordulnak darabok, amelyek gyermekien bájosak megfogalmazás szempontjából, de alapvetően jellemző a munkákra egy rendkívüli precizitás. „Van rá idejük” – nyugtázta ironikusan az egyik börtönben dolgozó, akivel akkor beszéltem, miután felkeltette a téma az érdeklődésem és ellátogattam az egyik intézetbe.

Ott elmondták, hogy a börtön társadalmában kialakul a kinti élet leképeződése, csak kicsiben. És ebben a társadalomban van egy olyan réteg, akik alkotnak. Családtagjaik megajándékozására, az unalom elűzésére, saját belső feszültségük levezetésére.

Nyilván nem véletlenül kerül valaki börtönbe, de a helyzet nem mindig választható el feketére és fehérre. Rengeteg nevelőnek címzett munkát láttam olyan szavakkal, hogy „szeretettel” vagy „tisztelettel”.

Magból, szotyiból, tésztából létrehozott képek, sorminták; cérnaképek; gyufából készített makettek; szabadulásra készített cipő; olvasztott szappanból kreált virágok; kartonból készített autó. A rendelkezésre álló anyagok minimálisak, mégis kihozzák ebből a maximumot.

Mindenképpen érdemes átnéznünk ezeket az anyagokat, hogy bepillantást nyerjünk egy olyan zárt világba, ami gondolkodóba ejthet és új megvilágításba helyezheti saját életünket.

„Semmi sem egyszerűbb, mint elítélni a gonosztevőt, és semmi sem nehezebb, mint megérteni őt.”
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, orosz író, Péter-Pál Erőd - Omszk, 1849-1854

http://index.hu/video/201...

Galéria (A képgaléria megtekintéséhez kattints az egyik képre):