Pók a Baltikumban vendégeskedett. Erről számol be, ímhol.
2011. 11. 3. Egy este, a köddel áztatott aluljáróban a gurulást részeg beszéd szakítja félbe. Olyan, mint valami tündenyelv keverve egy mocsári láp büfögésével. Tallinnban vagyok, megérkeztem önkéntes munkára a European Volunteer Service (EVS) támogatásában és az első este már részeg észtet tanítok gördeszkázni...
2011. 12. 1. Nehéz újra felvenni a pókfonalat itthon. Egy hónap Észtországban. Kisebb, mint Magyarország és kevesebb, mint másfél millió lakosával minden 30 főre jut egy négyzetkilométer terület, úgyhogy nem tapossák agyon egymást. A fővárosban, Tallinnban 400 ezren laknak.
Dolgoztunk óvodában, gyűjtöttünk kaját a rászorulóknak szupermarketben, részt vettünk foglalkozásokon, mentünk animációs stúdióba, mindezt franciákkal, olaszokkal, litvánokkal, svédekkel, portugálokkal egy csoportba vegyülve, egy szálláson andalogva. Nade a gördeszka.
Féltem, hogy a gördeszkázás veszélybe kerül, mert a fenti északon nemcsak a hideg, de a hó is fenyegetett. Ehhez képest remek időnk volt, végig plusz, hó pedig egy pehely se, amitől egyébként az észtek már kezdtek megzavarodni. Ilyenkor ott már rég félméteres a hó.
Tallinnban rengeteg a lehetőség. Sok az új épület, de a jó öreg, lepusztult szoc épületek ugyanúgy megtalálhatóak, igazi trash jelleggel. Tehát szpot akad bőven, egyik jobb, mint a másik. Rendőrök, biztonsági őrök sehol. Az egyetlen gond, hogy nehezebb gurulgatni a városban. Rossz a talaj vagy az óvárosban szimplán lehetetlen, a macskakő miatt. De megoldható.
Helyi deszkásokkal nem nagyon találkoztam, illetve akikkel igen, nem barátkoztak nagyon. Ez a helyiek temperamentumából is adódik, elsőre távolságtartóak, de nagyon segítőkészek és értékelik, ha a nyelvükön szólnak hozzájuk.
A legjobb köztér a városban a Vabaduse väljak, körülbelül Szabadság térnek lehet fordítani. Egy új építésű hely, egy nagy sima placcal, mellette lépcsőzetes, egyre hosszabbodó padkákkal. Kicsit hasonlít a Menzához, csak minden Erzsébet tér állagú. A tér mellett még van egy manuálozós, csúszkálós padka. Az egész ki van világítva, van fedett rész is, ahova be lehet húzódni a víz elöl. Az éghajlat miatt napközben nedves minden, de estére felszárad.
A városban sok a skatepark. Néha csak egy félcső kinő a tengerpart mellett, vagy az utcasarkon egy egész park. Van, ami jobb állapotú, van ami kevésbé. Ha pedig a fedett helyeket egyszer sikerül megtalálni az idióta számozás miatt, kitűnő élmény lesz születőben.
A Gruuvi Skatepark már inkább szabadidőközpont, de nagyon példamutató módon. Adott egy park, ahol van játékterem, skateshop, büfé, társalgó, ugrabugra trambulin. Szívmelengető volt látni, hogy a szülők elhozták a gyereküket, majd a felső szintről nézték, ahogy esik kel(ik), néha pedig ők is lementek csapatni. Belekeveredtem egy rolleredzés (!) közepébe is még a helyen, ami menekülésre sarkallt.
Videó a parkról:
Szerencsém volt, mert épp ebben az időszakban rendeztek gördeszkás filmpremiert egy raktárban kialakított parkban. Amolyan Kőbányához hasonló környéken kellett bóklászni a sötétben. A Bronzöntőt itthon könnyebb volt megtalálni hóesésben. Maga az esemény riszpekt volt, a Haigla Rulapark „üzemeltetője” ingyen sörrel és teával várt mindenkit. A filmek jók voltak, a szerkesztés helyenként unalmas volt, de feltűntek elég kreatív és odapakoló arcok.
Videó a parkról:
Az egyik levetített film:
Annyi hiányérzetem volt, hogy nem találtam meg az észt gördeszkás magazint, a Sahtel-t.
http://www.sahtel.ee/
Mi a lényeg? Vigyázz a részeg oroszokkal, csak a szerszámokat kérd el a skateshopban, ha smirglit veszel, mert még a végén 10 euróért akarják feltenni, linkelj jó helyre és kiadják a képregényed idegenben. De ami a legfontosabb, hogy utazz el jó messzire, ha élénk élményeket akarsz. Ha önkéntes vagy, még gondoskodnak is rólad. Az alapokhoz ennyi elég...kus on rulapark? Hol a gördeszkapálya?
Itt találtok a kiinduláshoz infókat, hogyan lehettek önkéntesek!
http://www.mobilitas.hu
Hozzászólások
Új hozzászólás