A magyar rap szcéna nem rég bővült ki egy új taggal. A Day protezsáltjaként számon tartott srác, nemes egyszerűséggel Antal néven tolja a rímeket. Első lemeze, az "I Love Antal" tulajdonképpen felfogható egy kollebnek is a fiatal mc és a szakmában már-már veteránnak számító Day között.
Az alapokat olyan bítkovácsok jegyzik, mint Everest, Skanna, illetve a Nyakigláb keze munkája is befigyel itt-ott. Antal egész jól nyomja a rímeket, ám néha a flow egyértelműen a Killakikitt stílusát idézi. A szövegek milyensége szintén hagy némi kívánnivalót maga után: kicsit sok a depiből. És ugye tudjuk, hogy egy vérbeli telepi sohasem mosolyog, de azért egy húszas évei elejét taposó sráctól több életigenlésre számítottunk. A másik kivetnivaló a túlspirázott trágárkodás. Természetesen a hip-hop stílus majdhogynem megköveteli a bazdmegelést, de e szavaknak is megvan a maga helyük a szótárban.
Az "I Love Antal"-nak azonban vannak kifejezetten pozitív vonásai is. A "Retro" a cd legötletesebb száma, amelyben a soproni ász és a hajduböszörményi ifjonc mellett feltűnik a BeerSeeWalk is, hogy a Haddaway "What Is Love"-ját felhasználva őrjítsék meg az undergroundot. A "Magyaros" szintén nagyon eltalált nóta. Lényegében egy irónikus fricska a pödörtbajszú ősmagyarokrak, míg a "Zsivány" intrójában feltűnik a Monty Pyton társulata is egy sample erejéig. A "Fasza lenne" és a "Mi sztorink" szintén figyelemre méltó opuszok. Utóbbi klippet is kapott, Masko rendezésében.
A végeredmény egy egészen jó bemutatkozó lemez. Vannak ugyan hiányosságok, de ezek betudhatóak gyermekbetegségnek is. Elsőre semmiképpen sem rossz. Csak így tovább!
Értékelés: 7/10
Hozzászólások
Új hozzászólás